Vegyé' még egy Suzukit

Valaki magyarázza el nekem azt az óriásplakátot, aminek úgy egyharmadát egy bizalmatlanul bámuló marcona alak foglalja el, a maradék kétharmadán pedig egy hihhetetlen ajánlat terpeszkedik. Már annak, aki Suzukit akarna venni. Azt mondja a plakát továbbá, hogy ez az ajánlat lebilincselő. Ez a szlogen.

Pár napja bámulom ezt a szép kompozíciót, és csak abban vagyok biztos, hogy nem tartozom a megcélzott szegmensbe, ugyanis nem értem, és fogalmam nincs, hogy miért kellene hasson rám az üzenet, vagy milyen okból tarthatnám legalábbis érdekesnek.

Ach so, attól még értékelhetném az üzenet hatékonyságát, vagy a hordozott tartalom precíz közvetítését, vagy ilyesmi, de nem megy. Azt hiszem, velem van a baj. Elsősorban is képtelen vagyok összerakni a szöveget a képpel. A szlogen meg végképp összezavar. Na de haladjunk csak sorjában!

Szóval a kép. A hirdetés arca meghatározhatatlan korú, inkább jó negyvenes (ötvenes?), szikár, barázdált arc (megtörte már az élet?, évtizedek tapasztalata a háta mögött?), összevont szemöldök, roppant bizalmatlan tekintet (őt aztán nem lehet egykönnyen átverni? látott ő már karón varjút? mert hülye azért ő nem?). Ehhez társul egy szürke kabátszerűség, kockás flaneling, szürke basebellsapkával.

Ki lehet ez a rejtélyes alak? A szlogenből próbáltam kiindulni, aszongya lebilincselő. Akkor lehet, hogy ő egy börtönőr. Szigorú, de igazságos, a váci Tom Hanks, a vagányok mind tisztelik a C blokkban. Néha hoz egy kis kukoricamálét, amit az asszony sütött. A málét óvatosan beteszi az új Suzuki hátsó ülésére, vigyáz a kárpitra. Inge mindig tiszta. Hoppá, ez nem jó, a börtönőrök csak nem viselnek kockás inget.

Akkor lehet, hogy egy rab. Persze, fegyenc az Alcatrazból, akit mindenki ismer, szűkszavú, az udvaron galambokat etet, bizalmatlan, nehezen barátkozik, de azért segít a főhősnek a szökésben. De akkor hogyan jön ide a részletre vásárolt autó? Hát a főhős biztosan azon menekül majd, az öreg fegyenc meg fizeti a részleteket a zacskóragasztásért kapott pénzből.

Nem, ezt mégsem akarhatja sugallni ez a reklám. De mit kezdhetünk akkor a bilinccsel? Lehet, hogy a tag parkolóőr, szigorú, de igazságos, a kopasz nagybéemvések mind tisztelik a nyóckerben. Vegyé' Suzukit, de vigyázzá', mer' ha rossz helyen parkolsz, úgy megbilincselnek, mint a nagybéemvéket, veled se kivételeznek majd csak azé', mer' neked Suzukid van!

Hát ez se túl életszerű, kezdek tanácstalan lenni. Favágó? (Az ing miatt.) Kamionsofőr? (Végül is a egy nyírségi kamionparkolóban könnyen beleolvadna a környezetbe.) Gyári munkás, szakszervezeti tag, aki most szembesült azzal, hogy adóforintjait elherdálták, ezért dühében mindjárt vesz egy Suzukit? De akkor hol a bilincs? Mindjárt letartóztatják garázdaságért, és rendőrségi Suzukin viszik be?

Feladom. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez valami rejtett marketinges üzenet. Próbáld megszólítani a célközönséget, mutass valakit, akivel azonosulni tudnak. De ki a célközönség?

Úgy tűnik, hogy már mindenki vett Suzukit, de még mindig van egy réteg, aki makacsul őrzi a megtakarított pénzét a szalmazsákban. Nem tudom, kik azok, de szépet nem mutathatunk nekik, mert arra gyanakodnának, ne is vidámkodjunk, az élet nem habostorta, vágjon az a modell savanyú pofát, mer' csak úgy venni egy autót az nagy könnyelműség lenne, öltöztessük szürkébe meg ócsóba, mert az ízlés meg a stílus, az amolyan úri huncutság. A két keze ne látszódjon, de legyen az kérges a becsületes munkától.

Ha a reklám beválik, egy hónapon belül új tagokkal bővül a suzukis társadalom. Akik eddig a hokedlin ülve hallgatták a Kossuth rádiót, vagy a nyárikonyhában a viaszosvászont csapkodva osztották az észt, esetleg a lakótelepi nappaliban az Orion tévé előtt morogtak bele a szódás jaffába, most kirajzanak az aszfaltra. Óvatosan az utakon, feleim.